Kaptam néhány jelzést, hogy
ITT (amíg el nem tűnik) megjelent egy érdekes Lotus - Microsoft összehasonlítás. Rajta, nézzük meg, hiszen minden értelmes dologból lehet tanulni. Elolvastam és határozottan ki kell jelentenem, hogy sajnállak Microsoft. Azért sajnállak, mert el kell viselned olyan embereket, akik hiteltelen és a szakértelem teljes hiányát tükröző, Microsoft logo alatt megjelenő publikációikkal lejáratnak téged. Ide még mindössze annyit, hogy a szerző is érezhette, hogy összehasonlítása milyen színvonalat képvisel hiszen a nevét sem merte feltüntetni a végén.
A weboldalt kimásoltam (az eredeti anyag fekete színű).
*Lehet, hogy a stílusom nem kifejezetten üzleti jellegű. Az eredeti publikáció hatása.
A Lotus Domino/Notes és az Exchange Server 2010 összehasonlítása
Vizsgáljuk meg először a mű címét a tartalomtól függetlenül. A szerző kizárólag egyoldalú ismereteit már az is bizonyítja, hogy nem tudja mit hasonlít össze az Exchange 2010 szerverrel. A Lotus esetében ugyanis nem határozza meg, hogy melyik verzióról van szó és arról is mélyen hallgat (vagy fogalma sincs róla), hogy míg az Exchange szerver kizárólag levelező szerver és az Outlook kliens kizárólag levelező kliens, a Lotus Domino szerver levelező és csoport munka szerver, a Lotus Notes kliens pedig levelező és csoportmunka kliens. A Lotus Notes kliens és az Exchange 2010 szerver összehasonlítása így teljesen értelmetlen. Vajon milyen alapon hasonlít össze két rendszert az, aki azt sem tudja, hogy a másik rendszer mi? A szerző hitelessége innen kezdve számomra elég kétséges.
Helyes cím lehetne például: „A Lotus Domino 8.5.2 levelező és csoportmunka szerver összehasonlítása a Microsoft Exchange 2010 levelezőszerver szolgáltatásaival valamint a Lotus Notes 8.5.2 levelező és csoportmunka kliens szolgáltatásainak összehasonlítása a Microsoft Outlook 2010 levelezőkliens szolgáltatásaival, fókuszálva a Personal Information Management (PIM= levelezés, naptárkezelés, feladatkezelés, címtárak kezelése) szolgáltatásokra valamint azok háttérrendszerére”
Miért érdemes áttérni a Lotus Domino/Notes platformról az Exchange 2010 használatára?
Manapság, amikor a szervezeteknek költséghatékony és rugalmas kommunikációs eszközökre van szükségük, a Microsoft Exchange Server 2010 használatával eddig nem tapasztalt szintű megbízhatóság és teljesítmény érhető el. A szoftver ehhez olyan funkciókat kínál, amelyek egyszerűbbé teszik a rendszergazda munkáját, elősegítik a vállalati információ átvitel védelmét, és jobban kielégítik a felhasználók nagyobb üzleti mobilitás iránti igényét. A Microsoft® Exchange, a Microsoft egységes kommunikációs megoldásának alappillére, már hosszú ideje a legnépszerűbb megoldás a szervezetek körében a felhasználók gazdag és eredményes együttműködésének megvalósítására. Az Exchange legújabb kiadása az üzembe helyezési lehetőségek legszélesebb választéka és a legszínvonalasabb felhasználói élmény mellett információszivárgás elleni integrált védelmet és fejlett megfelelőségi funkciókat is kínál, amelyek együtt a piacon elérhető legjobb üzenetkezelő és együttműködési megoldást alkotják. Csatlakozzon ahhoz a közel 10 millió felhasználóhoz, akik az elmúlt néhány évben korábbi megoldásuk helyett a Microsoft mellett döntöttek!
Rugalmas és megbízható
Napjainkban a vállalatokra állandó nyomás hárul, hogy IT-infrastruktúrájukat a folyamatosan változó gazdasági körülményeknek megfelelően optimalizálják. Ez fokozott agilitást igényel, ezért olyan megoldásokba érdemes invesztálni, amelyek megfelelő választási lehetőséget biztosítanak Önnek és a szervezetnek. Az Exchange 2010 biztosítja a szükséges rugalmasságot a rendszer egyedi igényeknek megfelelő üzembe helyezéséhez, és minden eddiginél egyszerűbb módszert kínál arra, hogy az e-mailek folyamatosan a felhasználók rendelkezésére álljanak. Az Exchange bevezetésekor az Exchange Server 2010 helyszíni üzembe helyezése, a Microsoft által üzemeltetett Exchange Online szolgáltatás vagy e két lehetőség harmonikus kombinációja közül választhat. A Microsoft integrált szoftverek és szolgáltatások iránti elkötelezettsége azt jelenti, hogy vállalata az Ön által megválasztott ütemterv szerint élhet az említett lehetőségek kínálta rugalmassággal és teljesítménnyel anélkül, hogy ez bármilyen módon hatással lenne a felhasználók munkájára.
A szerző szerint rugalmas, ha az ügyfelet kötelezzük arra, hogy vegyen új szerver licenceket és frissítse hardver parkját (jelentős plusz költség), mert az Exchange 2010 kizárólag 64 bites Windows 2008-on fut. És az rugalmasság, hogy az Exchange 2010 teljes körű szolgáltatásait kizárólag akkor tudja a tisztelt felhasználó kihasználni, ha megveszi a legújabb Microsoft Office csomagot, átáll arra az operációs rendszerre (persze megint plusz költség, rengeteg munka, kockázat, stb.) amelyet a Microsoft elvár? Azt már ne is feszegessük, kötelező a Microsoft SQL szerver (megint csak a Microsoft által előírt!) verziójának beszerzése, telepítése, üzemeltetése. És az Exchange előző változatairól történő migráció költsége, kockázata? Vajon mindez mennyibe kerül az ügyfélnek?
Szerintem az a rugalmasság, ha az ügyfél választhat számos szerver és kliens platform közül, pénztárcájához mérten, vállalati kultúrájának megfelelően, akár vegyes környezetet is kialakítva. Az optimalizálás nem azt jelenti, hogy mindent Windowsra kell rakni, hanem azt, hogy optimális és költséghatékony rendszert lehet kialakítani.
Hogyan állnak az e-mailek folyamatosan rendelkezésre? Szaknyelven szólva fürtözéssel vagyis minden levelezőszerverből legalább kettő van. A Lotus esetében ez gyárilag beépített szolgáltatás, amelynek nincs külön költsége. A szerverek telepítése után (platformtól teljesen függetlenül), néhány percen belül rendelkezésre ál az AKTÍV – AKTÍV fürtözés, terheléselosztási, hibakezelési szolgáltatásokkal, a levelezőszerverek üzemi állapotának folyamatos figyelésével. Kíváncsi lennék arra, hogy a Microsoft estében ehhez hány komponens kell, mennyi további licencre van szükség és hogyan oldják meg az AKTÍV-AKTÍV fürtözést, és vajon mindez mennyi PLUSZ költséget jelent az ügyfélnek?
A Microsoft Exchange Server már korábban is bármely más megoldásnál szerteágazóbb lehetőségeket kínált a tárolóhardverek tekintetében – a hagyományos tárolóhálózatoktól (SAN) kezdve egészen a költségkímélő, asztali kategóriájú közvetlen adattárolókig (DAS) –, és ez a jövőben is folytatódik. A legújabb kiadásban az Exchange postaláda-adatbázisának továbbfejlesztése révén akár 50%-os csökkenés is jelentkezhet az Exchange Server 2007 verzióhoz képest a másodpercenkénti lemezműveletek számában (IOPS), és a rendszer adatsérülésekkel szembeni ellenálló-képessége is javult.
Újat tanultam. Eddig meg voltam győződve arról, hogy a tárolóeszközöket az operációs rendszerek kezelik és nem a levelezőszerverek.
Örülök, hogy a postaláda adatbázis ilyen nagy mértékben továbbfejlődőtt. Kizárólag az a kérdés marad nyitva, hogy miért kell 30%-100% -kal több tárolókapacitás ugyanazon levelezőrendszernek, ha Microsoft környezetben fut és nem Lotus környezetben, mert sajnos a gyakorlati tapasztalat ezt mutatja, a Microsoft szakemberek meg csak széttárják a kezüket és újabb tárolóelemeket vetetnek az ügyfelekkel.
Elérhetőség tetszőleges helyről
A Microsoft Exchange 2010 segítségével a felhasználók eredményesebben dolgozhatnak, mert az ipari szabványt jelentő protokollokon keresztül gyakorlatilag bármely platformról, webböngészőből és eszközről szabadon és biztonságosan hozzáférhetnek üzeneteikhez – legyen szó e-mailekről, hangposta-üzenetekről, azonnali üzenetekről vagy egyébről. Az Exchange legújabb kiadásában bemutatkozó fejlesztések segítségével a felhasználók egyetlen pontból hozzáférhetnek valamennyi kommunikációs formához, és könnyebben együttműködhetnek munkatársaikkal és a cég üzleti partnereivel. A fejlesztések lehetőséget nyújtanak többek között a következőkre:
* A felhasználók gazdag Outlook-élményben részesülhetnek munkaállomásaikon, a webes felületen és a mobil eszközökön is, az OWA-támogatás pedig még több böngészőre, így például az Apple Safari® és a Mozilla Firefox® programra is kiterjed.
* Az e-mailek, a hangposta, az azonnali üzenetek és a szöveges üzenetek egységes módon érhetők el, így a felhasználók tartózkodási helyüktől függetlenül választhatják ki a legalkalmasabb kommunikációs formát.
* A rendszer gyakorlatilag az összes mobil eszközt beépített módon támogatja az Exchange ActiveSync® protokollon keresztül, és kiemelt élményt nyújt a Windows Mobile® rendszer használata esetén.
* A gyors és hatékony ütemezés érdekében az elfoglaltsági adatok külső üzleti partnerekkel is megoszthatók, és az adatmegosztás szintje részletesen szabályozható.
Mindehhez csak azt felejti el elmondani a szerző, hogy a fent felsorolt szolgáltatásokat nem az Exchange szerver tudja, hanem az Exchange szerver ÉS még egy csomó komponens együtt, amit persze megint meg kell venni. Vajon mibe kerül ez az ügyfélnek?
Ha szerző egy picit is tisztában volna a Lotus termékekkel és szolgáltatásokkal akkor nagy bajban lenne, mert itt le kellene írnia, hogy a Lotus Domino levelezőszerver a levelezőkliens-licencekkel együtt - további költségek nélkül - biztosít jelenlét-érzékelés és csevegés valamint fájlmegosztási szolgáltatásokat IS, amihez bizony súlyos összegekbe kerülő licenceket kell megvenni a Microsoftnál.
Az is kimarad, hogy nem csak a Microsoft szolgáltatások érhetők el tetszőleges helyről hanem a Lotus szolgáltatások is. Kíváncsi volnék azért arra, hogy a felsorolt MS szolgáltatások hogyan működnek egy Linux desktopon futó Firefox böngészőben.
Védelem és megfelelőség
A levelezési infrastruktúrához hozzáférő alkalmazások és eszközök száma folyamatosan nő, így nyilvánvaló, hogy a megoldás kiválasztásakor minden korábbinál fontosabb figyelembe venni a vállalat működése szempontjából kulcsfontosságú e-mailek adatainak megfelelő védelmét. Az Exchange 2010 olyan e-mail archiválási és megfelelőségi funkciókat biztosít, amelyek csak korlátozott hatással vannak a felhasználók normál munkamenetére, legyen szó a jogszabályi előírások és a szervezet belső házirendjeinek betartásáról, vagy éppen a bizalmas kommunikáció józan megfontolásból eredő védelméről.
Elég nagy gáz, ha az archiválási funkciók hatással vannak a felhasználók munkamenetére. A Lotus esetében ez még elméletileg sem jöhet szóba.
Az információk védelmét, titkosítást és elektronikus aláírást a Lotus már akkor biztosította ügyfelei számára, amikor a Microsoftnál ennek még híre sem volt.
Az Exchange és a Lotus Notes/Domino összehasonlítása
A Microsoft Exchange továbbra is a vezető üzenetkezelési megoldást kínálja a felhasználóknak, miközben az informatikai osztályok üzleti igényeit is kielégíti. Az IBM Lotus Notes és Domino továbbra is csak lépést próbál tartani az Exchange beépített szolgáltatásaival és funkcióival. Az Exchange rendszert a következő jellemzői különböztetik meg a Lotus Domino terméktől:
A Microsoft Exchange egy levelezőszerver, amely a PIM szolgáltatásokon kívül semmi mást nem tud nyújtani további komponensek (pl. SharepPoint) telepítése nélkül míg a Microsoft Outlook kliens kizárólag levelezőkliens. Így magában ez a páros semmilyen üzleti igényt nem tud kielégíteni (nem is említ a szerző egyet sem). A Lotus Domino/Notes páros esetében az elektronikus levelezés egy szolgáltatás a sok közül. Mint már említettem a megoldás levelező és csoportmunka szolgáltatások együttese, mégpedig vezető a piacon. A szerző itt összekeveri a szezont a fazonnal és azt próbálja elhitetni, hogy a Microsoft Exchange magában mindent tud. Ez pedig közel sincs így.
Az Exchange beépített szolgáltatásai és funkciói? Vegyük példának az üzemeltetést, ami egy sarkalatos pont. Kérdezem én, hogy a Microsoft Exchange server egyedül, minden további komponens, más gyártó kiegészítő termékeinek telepítése, további licencek beszerzése nélkül tudja-e az alábbiakat, mert a Lotus tudja.
Aktív – aktív fürtözés, terheléselosztás kezelése, hibakezelés úgy, hogy nincs kieső idő, nem kell várni még egy második szerver feláll még akkor sem ha a szerverek egymástól független tárolórendszereket használnak
Configuration Tuner amely elemzi a szervereket, a rajtuk futó szolgáltatásokat és saját, az ügyfelektől gyűjtött tapasztalatok alapján folyamatosan frissülő adatbázisából ajánlásokat ad a rendszer (futó szolgáltatásoktól függő) üzemeltetési, biztonsági, stb. beállításaira, lehetőséget adva ezzel az optimális performancia és biztonság elérésére
Domain Monitoring, amellyel számtalan szolgáltatás viselkedése figyelhető, elemezhető és az eredmények alapján események indíthatóak
Színvonalasabb felhasználói élmény: Ha nekünk nem hisz, higgyen az ügyfeleinknek. A Brinks Home Security egy nemrég megjelent esettanulmányában Rob Trotter, a Brinks Home Security első alelnöke és informatikai igazgatója, a következőt mondja: „A felhasználók már a legelején felismerték a 2007-es Office-kiadásra és az Outlook 2007 programra való áttérés előnyeit. Valójában, amikor egy vezetői értekezleten bejelentettük az áttérést a Lotus Notes programról az Outlook 2007-re, felállva tapsoltak meg és éljeneztek bennünket.” Az Exchange 2010 új funkciói – a levelek osztályozására szolgáló továbbfejlesztett témakörnézet, a hangpostát kiegészítő beszéd-szöveg átalakítás, valamint a hatékonyság növelését és a véletlen vagy nem szándékos levélküldés megakadályozását célzó levéltippek – minden eddiginél gazdagabb felhasználói élményt biztosítanak.
Éppen csak arról nem beszél a szerző (vagy fogalma sincs vagy direkt), hogy melyik verzióról álltak át az ügyfélnél. Én is állva tapsolnék, ha mondjuk egy 1975-ös kiadású Fiat helyett egy 2010-es kiadású Audit ajánlanának fel nekem.
A felhasználói élményről igen sokat beszélhetnénk, de megismétlem, hogy a felhasználóknak nem a csicsamicsák számának végtelen növekedése jelent üzleti értéket.
Azért kíváncsi lennék mellesleg, hogy a szerző látott-e már korszerű levelezőklienst, amely ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtja Windowson, Linuxon és Machintoson?
A levelek osztályozásáról annyit, hogy az üzleti jellegű levelezés tartalmát kell megfelelő üzleti folyamatokban elhelyezni, nem pedig a postaládában ezrével létrehozott (és egy idő után valószínűleg kezelhetetlen) nézeteketben ide-oda tologatni.
A nagyvállalati szolgáltatásokhoz vezető út: A Microsoft több ügyfél kiszolgálására alkalmas, méretezhető megoldásai a teljes birtoklási költség, a rugalmasság és az informatikai felügyelhetőség terén rendkívüli előnyöket biztosítanak. A szolgáltatások nem merülhetnek ki abban, hogy fogunk egy helyszíni kiszolgálót, és üzembe helyezzük egy adatközpontban. A szolgáltatásokat kezdettől fogva a méretezhetőség szempontjainak figyelembevételével kell megtervezni, és az Exchange Server 2010 megfelel ennek az architekturális követelménynek. Az IBM nem kínál ehhez hasonló széles választékot az üzembe helyezési lehetőségekből, és csak korlátozott kiszervezési megoldásokat biztosít.
Ez a szekció teljesen értelmetlen. Több olyan témakör keveredik benne, amelyet külön-külön kellene tárgyalni, megfelelő összefüggésekben. Mi az hogy a Microsoft több ügyfél kiszolgálására alkalmas? A világ összes gyártójának termékei alkalmasak erre.
A rugalmasságot már említettem. Mi abban a rugalmasság, ha az ügyfelet rákényszerítik meghatározott termékek meghatározott verzióinak beszerzésére, amelyek csak meghatározott platformokon futva nyújtanak teljes körű szolgáltatásokat?
„A szolgáltatások nem merülhetnek ki abban, hogy fogunk egy helyszíni kiszolgálót, és üzembe helyezzük egy adatközpontban.” - hogy jön ide? Ennek semmi köze a termékösszehasonlításokhoz, sokkal inkább a szolgáltatások minőségéhez, amelyeket mondjuk a partnerek nyújtanak.
A szerző azt írja, hogy „Az IBM nem kínál ehhez hasonló széles választékot az üzembe helyezési lehetőségekből” Kérdem én, hogy mihez hasonló, hiszen egyetlen egyet sem sorol fel.
Egységes kommunikációs platform: A Microsoft Exchange Server 2010 továbbra is úgy próbál megfelelni a felhasználók igényeinek, hogy az új funkciókat egységes üzenetkezelési megoldásként (integrált e-mail, hangposta, csevegés, SMS, mobileszköz-kezelés) biztosítja. Mindezt egyetlen termékben, az Exchange rendszerben, szemben az IBM több különálló termékével.
HŰ mekkora csúsztatás!!!! A szerző azt írja, hogy „Mindezt egyetlen termékben, az Exchange rendszerben,” - először termékben majd rendszerben, ami ugye teljesen más! Megint csak azt sugallja a szerző, hogy a Microsoft Exchange mindent tud, miközben ez nem igaz. Kíváncsi lennék hogyan oldja meg a csevegést a Microsoft Office Communication szerver nélkül, hogy csak egyetlen példát ragadjak ki.
Beépített vállalati mobilitás: Az Exchange ActiveSync technológia, amelyet gyakorlatilag minden jelentősebb mobilitási platform támogat, hamarosan a mobilitási prémiumszolgáltatások szabványává válik. Az ActiveSync gazdag, azonnali üzenettovábbításra szolgáló lehetőségeket kínál a főbb platformok, így többek között a Windows Mobile, az Apple iPhone, a Motorola és a Nokia esetében. Ezzel szemben a Lotus Notes Traveler, a Lotus Domino mobilitási szolgáltatása, olyan alapszintű mobil megoldást biztosít, amelyet az elemzők szerint csak akkor szabad telepíteni, ha azt „kiegészíti egy külső biztonsági és felügyeleti megoldás”.
A Lotus Traveler ugyanúgy támogatja a mobil eszközöket, mint a Microsofthoz megoldása. A biztonságról meg annyit, hogy az IBM ugyanazt a technológiát használja pl. iPhone-on, mint a Microsoft, így a Microsoft megoldására is igaz, hogy csak akkor szabad telepíteni, ha kiegészíti egy külső biztonsági és felügyeleti megoldás (sicc!). Ha ettől az állítástól eltekintünk és csak annak nézünk utána az Interneten (egyszerű google search), hogy mit tud a Lotus Traveler, akkor például a következőket látjuk:
központilag, távolból vezérelt telepítés
központilag kezelhető házirendek szolgáltatásokra, eszköztípusokra, felhasználókra, csoportokra
központilag vezérelhető biztonsági beállítások (pl. a készülék kötelező zárolása x perc inaktivitás után és meghatározott hosszúságú kód használata)
a készüléken található adatok és/vagy programok eltávolítása távvezérléssel bizonyos események hatására
Beépített együttműködő-képesség az iparágvezető címtárral: Közel kilenc éve az Exchange fejlesztőgárdája hozta létre az első olyan alkalmazást (Exchange 2000), amely önállóan támogatja az Active Directory címtárat. Az IBM ezt a funkciót a Domino 8.5.x verziójú kiadásaiba építette be, és mire ezek megjelennek, az Exchange már tíz év rajtelőnnyel fog rendelkezni annak a nagyvállalatoknál napjainkban legelterjedtebben használt címtárszolgáltatás támogatása terén, ami funkciókban gazdag, hatékony környezetet biztosít úgy a felhasználók, mint az IT-szakemberek számára.
A Lotus környezet már nagyon sok éve támogatja nem csak a Microsoft Active Directory-t, hanem más, nyílt szabványokon alapuló LDAP címtárakat. Ahhoz, hogy ezt a képtelenséget a szerző ne írja le csak annyit kellett volna tennie, hogy a Google search-be beírja keresési feltételként, hogy „Lotus 6 AD Sync”. Bizony, bizony jól látja a kedves olvasó Lotus 6-os verzió már Windows 2000 szerveren is!. Hány éve volt ez? Pont annyi, mint az Exchange 2000 esetében, mert abban az időben még más alapon működött a két cég közötti együttműködés.
Tárolás, archiválás és adatmegőrzés: A Microsoft Exchange 2010 a tárolni kívánt adatok típusával és megőrzési idejével kapcsolatos igényeket beépített e-mail archiválási funkciók és robusztus megőrzési házirendek segítségével elégíti ki, amelyek biztosítják az egyre szigorodó előírásoknak való megfelelést. Az Exchange 2010 emellett olyan hatékony, több postaládára kiterjedő keresési lehetőségeket kínál, amelyek szerepköralapú hozzáférés-szabályozással delegálhatók annak érdekében, hogy a megfelelő személyek a megfelelő eszközökkel biztosíthassák a szervezet védelmét.
A Lotus környezetben már nagyon régen létezik beépített archiválás és léteznek házirendek, amelyeknek szerves részét képezik az archiválási szabályok. Hasonló módon rendelkezésre állnak a keresési szolgáltatások, akár a teljes rendszerre kiterjedően. A jogosultsági rendszert szívesen összevetem a Microsoft jogosultsági rendszerével, de kíváncsi lennék, hogy mit tud a Microsoft Exhange Active Directory nélkül? Szerintem semmit, miközben a Lotus rendszer egységesen, platformfüggetlenül nyújtja szolgáltatásait.
A Microsoft Exchange 2010 lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy olcsóbb és gyorsabb tárolási technológiákat (például DAS, SATA, JBOD) válasszanak. Az IBM a Domino mellé a DAOS nevű melléklet- és objektumtároló szolgáltatást kínálja, de nem biztosítja az adattárolási lehetőségek valóban teljes választékát a költségeket csökkenteni kívánó ügyfelei számára.
Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy egy cégnél 30-70%-kal TÖBB tárolókapacitás valamint akár KÉTSZER annyi hardver erőforrás kell csak ahhoz, hogy EGY nyelven ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtsa a rendszer. Többnyelvű rendszer esetén meg sem merem saccolni, hogy hány MS szerver (persze plusz licence), stb. kell. Akkor mi itt az olcsó? Vizsgáljuk meg a „kínálja” szót is. A Microsoftnál ez leginkább azt jelenti, hogy meg kell venni még valamit ahhoz, hogy a megoldás működjön míg a Lotusnál a „transaction logging”, a „DAOS” beépített szolgáltatások, amely díjtalan és az IBM a későbbiekben sem számol fel érte semmit. Akkor megint mi itt az olcsó?
És már megint nem értem ezeket az adattároló eszközöket, mert eddig azt hittem, hogy azokat az operációs rendszer kezeli és nem a levelezőszerver.
Az meg, hogy a szerző megint összekutyulja a dolgokat, és adattároló eszközöket vet össze csatolmánykezeléssel csak arra mutat, hogy hozzá nem értővel van dolgunk.
Bárki mondhatja, hogy az övé gyorsabb. Szeretnék látni egy olyan összehasonlító elemzést, mint a következő.
„The server machine hosting Domino 8.5 and Exchange 2007 was an IBM System x3755 server. It consisted of four AMD 2.5 GHz processors, each with four cores for a total of sixteen (16) CPU cores. The Server had 16 Gigabytes of RAM and was connected to a 4+ Terabyte RAID. For the test workload used in this study, it was used in two configurations: 4-CPU cores and 8-CPU cores. To compare the CPU resource utilization of the server for both Domino 8.5 and Exchange 2007, the CPU-core cycles per task value was determined for the workload. The value is based over the grouping of three e-mail tasks (read, send, & delete), not per specific individual task type, for example, cycles per read task. A similar calculation was used to determine each e-mail product's per task disk storage I/O percentage utilization value.
The data is in and Domino 8.5 wins! For the 4-CPU core configuration, Domino provides a 70% savings in server CPU-core utilization and consumes 46% less disk storage I/O capacity. For the 8-CPU core configuration, Domino provides a 64% savings in CPU-core utilization and consumes 56% less disk storage I/O capacity. These data were calculated using the data in Table 1 (to the left) and Equations 1 and 2 show on the previous page.”
Eszközök a globális gazdaság számára: A Microsoft Exchange 2010 lehetővé teszi a naptárak szervezeten kívüli felhasználókkal való megosztását és a már jól ismert engedélyek hozzárendelését. Ez a kiadás nem csak a szervezeten belüli, hanem az azon kívüli felhasználók esetében is támogatja a biztonságos üzenetküldést. A Microsoft Exchange 2010 már azokkal a beszállítókkal, partnerekkel és ügyfelekkel is lehetővé teszi a biztonságos kommunikációt, akik esetében korábban csak külső eszközök segítségével vagy külön hozzáférési fiókok fenntartásával volt ez megvalósítható.
Sajnálom, hogy a Microsoft csak a 2010-es verziójában jutott odáig, hogy észrevegye, egy vállalatnak vannak partnerei, ügyfelei, beszállítói. A Lotus már akkor tudott elosztott hálózatban, számtalan telephelyen működni akár cégen belül, akár ügyfelekkel/partnerekkel együtt, amikor a Microsoftnál még a fájl alapú MS Mail-nél tartottak (mondjuk 1992 körül) és azt sem tudták mi az a csoportunka. Sajnálom, hogy ezen a területen a Microsoft mintegy 15 évvel volt hátrább, mint a Lotus viszont örülök, hogy legalább a levelezésben már eljutottak idáig. Megjegyzem feleslegesen, ugyanis már két évvel ezelőtt kimutatta egy nemzetközi felmérés (minden gyártótól függetlenül), hogy a millió csicsával telepakolt levelezőkliensek semmiféle üzleti többletértéket nem adnak, és a felhasználók sokkal inkább a munkafolyamatokhoz kapcsolódó, integrált informatikai szolgáltatásokat keresik, mint egy még „cool”-abb Outlook klienst.
